Állandó programok, látványosságok, kulturális értékek Zircen

Bazilika

Az apátsági templomot 1732-ben kezdték építeni a sziléziai Heinrichauból érkező ciszterci szerzetesek. Az építéshez felhasználták az – akkor már romos állapotban lévő – középkori épületeket is. Felszentelése 1752-ben történt meg. A különlegesen szép, országosan is kiemelkedő jelentőségű templom főoltára Magyarország legnagyobb, barokk stílusban készült oltárépítménye. Templomunk büszkélkedhet a kor egyik legjelentősebb művészének, Franz Anton Maulbertschnek két festményével is.

Egyedülálló a templom két orgonája: a szentély-orgona a szerzetesek imáját kísérte, míg a karzat német romantikus hangszere a liturgiát szolgálta, s szolgálja ma is. A 2005-ben befejeződött restaurálás óta a templombelső eredeti pompájában látható. Természetesen nem csupán műemlék, idegenforgalmi látványosság: az 1982-ben, alapításának nyolcszázadik évfordulóján basilica minor rangot nyert templom egy élő szerzetesközösség liturgikus otthona, s egyben Zirc városának plébánia-temploma is. 

 

Bejárat: Az apátság főbejáratánál, 8420 Zirc, Rákóczi tér 1., Tel: +36 88 593 675

Az apátság bejáratától éred el az alábbi helyeket is:

Ajándékbolt, Ciszterci Műemlékkönyvtár, Romkert, Kripta, Bakonyi Természettudományi Múzeum, Arborétum, Bazilika

 

Látogatóközpont

Az egyház- és rendtörténeti kiállítást az apátság egykori narancsházában lett kialakítva. A 800 éve – kisebb-nagyobb megszakításokkal – Zircen élő szerzetesek korábbi és jelenlegi mindennapjaiba nyerhet betekintést a látogató. 

A közösség tagjai nyilatkoznak hivatásukról, feladataikról, életükről. A személyes megszólalások mellett a tárgyi emlékek is beszélnek: az apátság évszázadairól mesélő leletek, műtárgyak, liturgikus alkotások kerültek kiállításra az egyes tárlókban. Nyomon követhető a ciszterci szerzetesek történelme egészen az apátság 1182-es alapításától napjainkig; a rend magyarországi tevékenységeinek, feladatainak változásai, fejlődése. A tájékozódást segítik az interaktív, érintőképernyős információs felületek, valamint az audioguide-os vezetés is.

Bejárat: Az apátság főbejáratánál

8420 Zirc, Rákóczi tér 1.
Tel: +36 88 593 675

Ciszterci Műemlékkönyvtár

A gyűjtemény 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. Az állomány tematikailag elsősorban teológiai témájú könyveket tartalmaz, ám találhatunk szakirodalmat a többi tudományterületről is.

A könyvtár szakszerű idegenvezetéssel látogatható, melynek során a vendégek megismerkedhetnek a ciszterci gyűjtemény és a rend történetével, valamint megtekinthetnek egy könyvkiállítást, illetve megcsodálhatják az európai hírű – a Wilde testvérek keze munkáját dicsérő – intarziás berendezésű nagytermet is.

Bejárat: Az apátság főbejáratával szemben, a 4 oszlopos bejárat, 2. emeletén.

8420 Zirc, Rákóczi tér 1.
Tel: +36 88 593 675

Romkert, kripta

 

A középkori ciszterci apátság romjai (feltárt, helyreállított alapok) - a templomi belőjegy ára tartalmazza a bejárását

Kripta, mely látogathatóságáról a jegypénztárban lehet érdeklődni.

Bejárat: az apátság oldalsó bejáratánál (Idősek Otthona felől)

 

Fotón a kripta bejárata (forrás: magarkaland.blogspot.hu)

Sörfőzde

A sörfőzésnek évszázadokra visszanyúló hagyománya van Zircen; ezt tükrözi az arborétumban található Seres-tó neve, valamint a mellette álló épület, melyet sörháznak neveznek a helyiek.

Egy 1735-ös, a rendház fontosabb eseményeit tartalmazó könyv is tanúskodik arról, hogy a sörfőzést a 18. században Zircet újjáalapító heinrichaui szerzetesek honosították meg; ekkor épült a sörfőzde. A munkálatokhoz szükséges vizet az angolkerti tóból nyerték, majd miután megnövekedett igény mutatkozott az új ital iránt, külön kutat ástak erre a célra. A sörfőzés valamikor a 19. század második felében szűnt meg. A sörfőzés hagyományát a szerzetesek 2015-ben élesztették fel.

 

A sörfőzde csak az üzemeltető által meghatározott időpontokban látogatható! 

Honlap: http://zircimanufaktura.hu/

Bakonyi Természettudományi Múzeum

A Bakonyi Természettudományi Múzeumot - hazánk első vidéki természetrajzi szakmúzeumát - 1972-ben alapították, de gyűjteményei évszázados múltra tekintenek vissza. A múzeum belső és külső munkatársainak részvételével 1962 óta folyik a hegység tudományos vizsgálata, "A Bakony természeti képe" elnevezésű program. Ennek eredményeit, az évtizedek alatt összegyűlt geológiai, botanikai és zoológiai ismeretanyagot állandó kiállításunkon keresztül mutatják be. Érdekes programot kínál a "Jégkorszaki óriások", "Trófeakiállítás", "A természet ékszerei" és időszaki kiállításaik, valamint egyedi gyűjteményeik.

Honlap: MTM Bakonyi Természettudományi Múzeum

Telefon: 06-88/575-300 , 06-30/388-7613  e-mail: btmzirc@nhmus.hu

Bejárat: az apátság főkapujával szemben, a 4 oszlopos bejárat, 1. emelet.

Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház

Dubniczay-ház, Reguly Antal szülőháza , műemlék.

1766-ban építette Dubniczay István veszprémi éneklő kanonok, aki végrendeletében a Ciszterci Apátságra hagyományozta. A barokk lakóházakra jellemző klasszikus építészeti elemek az utcai homlokzatról nagyrészt az évek során végzett leegyszerűsített tatarozások során eltűntek.  Az évek alatt az épületet többször is átalakították, volt ahol megszüntették a boltíves mennyezetet, így a napjainkban látható épület csak részben eredeti. Itt született Reguly Antal nyelvész, Ázsia-kutató. Közel 230 évig lakásnak ill. lakásoknak használták, Az épületben kapott helyet a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház. A múzeumban a helytörténeti anyagok mellet a 2013-ban megnyitott, "Utazás az ismeretlenbe" című új,  állandó kiállítása is megtekinthető. A főépületben csoportok számára, előre bejelentkezés alapján tartanak foglalkozásokat (pl. csuhézás, mézeskalács-sütés).

8420 Zirc, Rákóczi tér 10. ,  tel.: +36/30/2376493,  e-mail: regulymuzeum@regulymuzeum.hu  , honlap: http://regulymuzeum.hu 

Fotó: Szökrényes Anita

Zirci Agrárműszaki Emlékek Gyűjteménye

 

A XIX. századtól használatos erő- és munkagépeket, európai és hazai egyedülálló ritkaságokat mutat be az agrárműszaki emlékek gyűjteménye. A gyűjtemény kialakítása az 1974/1975-ös tanévben kezdődött el. Azóta feldolgozása folyamatos, de még nem ért véget, hiszen a gépek, munkaeszközök, egyéb tárgyak folyamatos restaurálást, karbantartást igényelnek, ezt szakoktatók irányításával tanulók és felnőtt szakmunkások végzik.

Honlapja nincs, elérési információk:

Cím: 8420 - Zirc, Szabadság u. 10.

E-mail: iskola@rszi-zirc.huagrarmuszaki.zirc@museum.hu Telefonszám: (+36 (88)) 595-010

Nyitva tartás: H-P 8-13, Szo-V előzetes bejelentkezéssel

Köztéri alkotások

1. Szent Imre Herceg szobra (A szobor talapzatának - ami az egykori templom pillére volt-  keresztmetszete látható Zirc városi címerében)

Zirc címere

17.Paraszt emlékmű

3. Nepomuki Szent János szobor, kis kápolna stációban.

1956-os emlékmű

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. Köztársaság u. – Szent Imre herceg szobor: azon középkori templomrom épen megmaradt pillérkötegén áll, melyet III. Béla magyar király Zirc 1182. évi alapítása után kezdett el építeni monostorával együtt. A kőemelvényre 1749. november 17-én állították fel. A pillérköteget Szent Imre herceg szobrán kívül az 1751-ben elhelyezett négy kis barokk angyal díszíti. Az északi oldal vállkövén ülő angyal Zirc rövid történetét összefoglaló latin feliratos pajzsot tart a kezében. A szobor koronával a fején, a tisztaság liliomával a kezében, palásttal ábrázolja a herceget.

2. Arborétum területén, az apátság épülete előtt – Szent Bernát szobor: az 1950-ben talapzatáról ledöntött nagyméretű Szent Bernát szobor helyett Liska Szilveszter zirci plébános készíttetett egy kisebb Szent Bernát szobrot.
3. Kossuth utca – Nepomuki Szent János szobor: Az első Nepomuki Szent János szobrot szentté avatásának évében 1729-ben a hívek állíttatták a mai kistemplom területén, szabadon álló kőoszlopon. Az idő múlásával a kőkép tönkrement, helyére egy kis kápolna-stációt építettek, melyben már védve van Nepomuki Szent János fából készült szobra.

4. Rákóczi tér – barokk Nepomuki Szent János szobor talapzata: A második Nepomuki Szent János szobrot 1751-ben állíttatta fel Schneider Péter prior a monostor és templom előtti udvaron. A szobrot 1950-ben a Zircen állomásozó katonák ledöntötték, sokáig csak a talapzata volt látható. 2015-ben került felújításra.

5. Kossuth u. – I-II. Világháborús Emlékmű: Az első világháborús emlékművet 1925-ben Martinelli Jenő szobrászművész készítette, a hősi halottak nevét tartalmazó öntöttvas táblákkal együtt. 1992-ben a Polgármesteri Hivatal restauráltatta az emlékművet és ekkor kapta az I-II. Világháborús Hősi Halottak emlékműve nevet.

16. 0 km-es bakancs

6. Rákóczi tér – Bányai Ödön: Reguly Antal mellszobra (1943)
7. Alkotmány utca – Alkotója ismeretlen: Antik oszlopfőn ülő nő 
8. Köztársaság u. 9. a – A III. Béla Gimnázium udvarán Rátonyi József: III. Béla király mellszobra (1982)
9. Március 15. tér – Domokos Béla: Széchenyi mellszobra (1995)
10. Március 15. tér 1. – Cséri Lajos: Kossuth Lajos mellszobra (1998)
11. Március 15. tér 1. – Aaradi vértanúk emlékműve. Felavatva: 2014.10.05.
12. József A. u. (Kórház) – R. Kiss Lenke: Álló nőalak: A Bakony állandó újjáéledését ábrázolja a kinott cserjékkel, továbbá témája az anyák, a fiatalok, a gyerekek öröme és az élet szépségeinek megmintázása. A szobrot 1969. nyarán a Béke téren állították fel, majd a rendszerváltás után a kórház udvarába helyezték.

13. Barátság Park – Székelykapu: Baróti testvérvárosunk ajándékozta Zircnek 2002. augusztusában.
14. Rákóczi tér – Országzászló: 1937-ben Zirc társadalmi egyesületei és a község lakóinak összefogásával az Országzászló felvonására készített emlékmű történelmi eseményeket visszaidéző jelképe lett Zircnek.

15. Rákóczi tér – Kéktúra emlékoszlop: 1988. július 4-én a Magyar Természetbarát Szövetség állíttatta az Országos Kéktúra megnyitásának 50. éves jubileuma alkalmából.

16. Rákóczi tér – O km kőoszlop: 1938-ban faragta idős Szemmelveisz Ferenc kőfaragó mester.
Felirata: Okm, Magyar Kirándulók Országos Szövetsége. A nulla km kőtől indulnak a Bakony turista útjai.
17. I. András tér – Paraszt emlékmű, készítette: Dávid Mózes erdélyi fafaragó

18. Kossuth utca - 1956-os emlékmű

Keresztek Zircen:

1.       Az első keresztet 1721-ben mai kistemplom melletti romtemplom helyén állították. (Kossuth Lajos út)

2.       A Zircre betelepült ciszterci rend fiai évszázadokon át hordták magukon a megtelepedés munkájának fáradságos, nehéz keresztjét. Az ő tiszteletükre 1750-ben a mai Arborétum falában állítottak keresztet.

3.

3.       1760-ban a Jámbor alapítvány emel egy új kőkeresztet a megyei út melletti magaslat a mai Kossuth Lajos utcában.

4.       A Kálvária kápolna helyén az 1779. évi püspöki vizitációban még nem írtak keresztről, de valamikor már az 1780-as években állítottak a hegyre keresztet, mert 1809-ben Bauch Gottfrid zirci plébános engedélyt kért a veszprémi püspöktől, hogy megáldhassa a Kálvária hegyen tönkrement kereszt helyett állított új fakeresztet. Valószínű, hogy 20-25 évet kibírt egy fából készült kereszt. Az új Kálvária keresztet Mann Alberich áldotta meg 1810-ben.

5.

5.       A Borzavárra vezető út melletti téren, a mai Deák Ferenc utcában 1807-ben Leibel Krisztián 4 Ft-os ájtatos alapítvánnyal állította fel az azóta már többször cserélt fakeresztet.

6.       1873-ban Wittmann Mihály és neje, Anna kőkeresztet állíttatott a kistemplom melletti Árpád-kori romtemplom területén. 1982-ben a romtemplom feltárásakor áthelyezték a keresztet a kistemplom sekrestyéje mellé.

7.       A vörös márvány keresztet 1890-ben a felső temetőben állíttatta Anton Karls Gatini. Öntöttvas feszületét valaki letörte, csak Jézus bal kézfeje maradt meg a kereszten.

8.       A keresztet Nesztinger János és Nesztinger Anna állíttatta 1898-ban az Akliba vezető út mentén a zsellér földekkel szemben. Megáldása, felszentelése 1992. május elsején volt, melyet Lázár Kelemen atya zirci plébános végzett el.

9.       A keresztet az 1800-as évek végén az 1900-as évek elején állították, az 1780 körül megnyitott alsó temetőben. A zirci vörös márvány betétkő felirata: Én vagyok a feltámadás és az élet. Ki én bennem hisz, ha meghal is élni fog. A kereszt helyén korábban, 1780-1790-es évektől fakereszt állt.

10.

10.   A kőkeresztet a veszprémi út mentén a kakas-hegyi bejáratnál egy tönkrement fakereszt helyén állíttatta 1908-ban 100 korona alapítványi tőkével Vajda Ödön apát úr. Anyaga: zirci vörös márvány, felirata: Isten dicsőségére 1908.

11.

11.   A keresztet 100 korona alapítványi tőkével Witmann Mihály és neje 1910. tavaszán a Kossuth Lajos utca 30. (ma 41.) számú házának (ma Otthon-Kert Áruház) utcafrontján, a kőfal vonalában állíttatta. A vallásos, jámbor lelkületű Wittmann Mihály Istenhez való fohászkodásának jeléül 1910. április 10-én 100 korona kereszt-alapítványi tõkét fizetett be a kereszt-alapítványi főpénztárba, melynek jóváhagyását a veszprémi püspök 1910. április 12-én 1734 sz. alatt engedélyezte.

12.   Már csak a maradványai láthatók a Bakonybéli úton a Háromhegy utca kijáratánál, annak a kőkeresztnek, melyet 1916/17-ben Rommer József és neje Trum Teréz állíttatott a földjük végére. A nagyon vallásos gazdacsalád Istenhez fohászkodva azért állíttatott egy szép kõkeresztet, hogy az elsõ világháborúba elvitt két fiuk épségben hazatérjen. Kisebb sérüléseket leszámítva a két fiú épségben tért haza a háborúból.

13.   Az apátsági templom jobb oldali harangtorony bejárati falán elhelyezett kereszt. Elhelyezték 1919-ben.

14.   Az apátság folyosóján elhelyezett kereszt 1919, 1990.

15.   A kereszt a felső temetőben található. Ájtatos alapítványát a hívek már 1907-ben létrehozták 275 koronás tőkével, a kereszt felállításához szükséges pénz azonban csak 1926-ra gyűlt össze. A kereszt Ádámi János zirci kőfaragó munkája. Felirata: Szent és üdvösséges gondolat a megholtakért imádkozni 1926. A keresztet 1986-ban egy nagy vihar ledöntötte, helyreállítására a hívek összefogásával, helyi vállalatok segítségével került sor.

16.   A kereszt Bittmann János kőfaragó munkája, az alsó temetőben látható. 1935-ben a zirci gazdaközösség állíttatta. Felirata: Isten dicsőségére és a szenvedő lelkek tiszteletére 1935.

17.   Az apátsági sírkert főkeresztjét 1990-ben Liska Szilveszter atya állíttatta. Feszülete a feltámadó Krisztust ábrázolja.

18.   Deutsch Mór sírköve az Izraelita temetőben, a II. világháború után állíttatták.

19.   Wittmann János állított keresztet a mai Reguly utcában, a keresztkút környékén.

20.   Eszlinger János állított keresztet az Új utcában (mai Kálvária utca).

  2 comments for “Állandó programok, látványosságok, kulturális értékek Zircen

  1. Mészáros László
    2013-11-22 at 19:43

    Gratulálok a kiváló szálláshoz és az ízléses, jól felépített honlaphoz! Mészáros László

    • Eszter
      2013-12-02 at 18:58

      Köszönjük szépen!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.