Bazilika
Látogatóközpont
Ciszterci Műemlékkönyvtár
Romkert, kripta
Sörfőzde
Bakonyi Természettudományi Múzeum
Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház
Zirci Agrárműszaki Emlékek Gyűjteménye
Köztéri alkotások
1. Szent Imre Herceg szobra (A szobor talapzatának - ami az egykori templom pillére volt- keresztmetszete látható Zirc városi címerében)
Zirc címere
17.Paraszt emlékmű
3. Nepomuki Szent János szobor, kis kápolna stációban.
1956-os emlékmű
1. Köztársaság u. – Szent Imre herceg szobor: azon középkori templomrom épen megmaradt pillérkötegén áll, melyet III. Béla magyar király Zirc 1182. évi alapítása után kezdett el építeni monostorával együtt. A kőemelvényre 1749. november 17-én állították fel. A pillérköteget Szent Imre herceg szobrán kívül az 1751-ben elhelyezett négy kis barokk angyal díszíti. Az északi oldal vállkövén ülő angyal Zirc rövid történetét összefoglaló latin feliratos pajzsot tart a kezében. A szobor koronával a fején, a tisztaság liliomával a kezében, palásttal ábrázolja a herceget.
2. Arborétum területén, az apátság épülete előtt – Szent Bernát szobor: az 1950-ben talapzatáról ledöntött nagyméretű Szent Bernát szobor helyett Liska Szilveszter zirci plébános készíttetett egy kisebb Szent Bernát szobrot.
3. Kossuth utca – Nepomuki Szent János szobor: Az első Nepomuki Szent János szobrot szentté avatásának évében 1729-ben a hívek állíttatták a mai kistemplom területén, szabadon álló kőoszlopon. Az idő múlásával a kőkép tönkrement, helyére egy kis kápolna-stációt építettek, melyben már védve van Nepomuki Szent János fából készült szobra.
4. Rákóczi tér – barokk Nepomuki Szent János szobor talapzata: A második Nepomuki Szent János szobrot 1751-ben állíttatta fel Schneider Péter prior a monostor és templom előtti udvaron. A szobrot 1950-ben a Zircen állomásozó katonák ledöntötték, sokáig csak a talapzata volt látható. 2015-ben került felújításra.
5. Kossuth u. – I-II. Világháborús Emlékmű: Az első világháborús emlékművet 1925-ben Martinelli Jenő szobrászművész készítette, a hősi halottak nevét tartalmazó öntöttvas táblákkal együtt. 1992-ben a Polgármesteri Hivatal restauráltatta az emlékművet és ekkor kapta az I-II. Világháborús Hősi Halottak emlékműve nevet.
16. 0 km-es bakancs
6. Rákóczi tér – Bányai Ödön: Reguly Antal mellszobra (1943)
7. Alkotmány utca – Alkotója ismeretlen: Antik oszlopfőn ülő nő
8. Köztársaság u. 9. a – A III. Béla Gimnázium udvarán Rátonyi József: III. Béla király mellszobra (1982)
9. Március 15. tér – Domokos Béla: Széchenyi mellszobra (1995)
10. Március 15. tér 1. – Cséri Lajos: Kossuth Lajos mellszobra (1998)
11. Március 15. tér 1. – Az aradi vértanúk emlékműve. Felavatva: 2014.10.05.
12. József A. u. (Kórház) – R. Kiss Lenke: Álló nőalak: A Bakony állandó újjáéledését ábrázolja a kinott cserjékkel, továbbá témája az anyák, a fiatalok, a gyerekek öröme és az élet szépségeinek megmintázása. A szobrot 1969. nyarán a Béke téren állították fel, majd a rendszerváltás után a kórház udvarába helyezték.
13. Barátság Park – Székelykapu: Baróti testvérvárosunk ajándékozta Zircnek 2002. augusztusában.
14. Rákóczi tér – Országzászló: 1937-ben Zirc társadalmi egyesületei és a község lakóinak összefogásával az Országzászló felvonására készített emlékmű történelmi eseményeket visszaidéző jelképe lett Zircnek.
15. Rákóczi tér – Kéktúra emlékoszlop: 1988. július 4-én a Magyar Természetbarát Szövetség állíttatta az Országos Kéktúra megnyitásának 50. éves jubileuma alkalmából.
16. Rákóczi tér – O km kőoszlop: 1938-ban faragta idős Szemmelveisz Ferenc kőfaragó mester.
Felirata: Okm, Magyar Kirándulók Országos Szövetsége. A nulla km kőtől indulnak a Bakony turista útjai.
17. I. András tér – Paraszt emlékmű, készítette: Dávid Mózes erdélyi fafaragó
18. Kossuth utca - 1956-os emlékmű
Keresztek Zircen:
1. Az első keresztet 1721-ben mai kistemplom melletti romtemplom helyén állították. (Kossuth Lajos út)
2. A Zircre betelepült ciszterci rend fiai évszázadokon át hordták magukon a megtelepedés munkájának fáradságos, nehéz keresztjét. Az ő tiszteletükre 1750-ben a mai Arborétum falában állítottak keresztet.
3.
3. 1760-ban a Jámbor alapítvány emel egy új kőkeresztet a megyei út melletti magaslat a mai Kossuth Lajos utcában.
4. A Kálvária kápolna helyén az 1779. évi püspöki vizitációban még nem írtak keresztről, de valamikor már az 1780-as években állítottak a hegyre keresztet, mert 1809-ben Bauch Gottfrid zirci plébános engedélyt kért a veszprémi püspöktől, hogy megáldhassa a Kálvária hegyen tönkrement kereszt helyett állított új fakeresztet. Valószínű, hogy 20-25 évet kibírt egy fából készült kereszt. Az új Kálvária keresztet Mann Alberich áldotta meg 1810-ben.
5.
5. A Borzavárra vezető út melletti téren, a mai Deák Ferenc utcában 1807-ben Leibel Krisztián 4 Ft-os ájtatos alapítvánnyal állította fel az azóta már többször cserélt fakeresztet.
6. 1873-ban Wittmann Mihály és neje, Anna kőkeresztet állíttatott a kistemplom melletti Árpád-kori romtemplom területén. 1982-ben a romtemplom feltárásakor áthelyezték a keresztet a kistemplom sekrestyéje mellé.
7. A vörös márvány keresztet 1890-ben a felső temetőben állíttatta Anton Karls Gatini. Öntöttvas feszületét valaki letörte, csak Jézus bal kézfeje maradt meg a kereszten.
8. A keresztet Nesztinger János és Nesztinger Anna állíttatta 1898-ban az Akliba vezető út mentén a zsellér földekkel szemben. Megáldása, felszentelése 1992. május elsején volt, melyet Lázár Kelemen atya zirci plébános végzett el.
9. A keresztet az 1800-as évek végén az 1900-as évek elején állították, az 1780 körül megnyitott alsó temetőben. A zirci vörös márvány betétkő felirata: Én vagyok a feltámadás és az élet. Ki én bennem hisz, ha meghal is élni fog. A kereszt helyén korábban, 1780-1790-es évektől fakereszt állt.
10.
10. A kőkeresztet a veszprémi út mentén a kakas-hegyi bejáratnál egy tönkrement fakereszt helyén állíttatta 1908-ban 100 korona alapítványi tőkével Vajda Ödön apát úr. Anyaga: zirci vörös márvány, felirata: Isten dicsőségére 1908.
11.
11. A keresztet 100 korona alapítványi tőkével Witmann Mihály és neje 1910. tavaszán a Kossuth Lajos utca 30. (ma 41.) számú házának (ma Otthon-Kert Áruház) utcafrontján, a kőfal vonalában állíttatta. A vallásos, jámbor lelkületű Wittmann Mihály Istenhez való fohászkodásának jeléül 1910. április 10-én 100 korona kereszt-alapítványi tõkét fizetett be a kereszt-alapítványi főpénztárba, melynek jóváhagyását a veszprémi püspök 1910. április 12-én 1734 sz. alatt engedélyezte.
12. Már csak a maradványai láthatók a Bakonybéli úton a Háromhegy utca kijáratánál, annak a kőkeresztnek, melyet 1916/17-ben Rommer József és neje Trum Teréz állíttatott a földjük végére. A nagyon vallásos gazdacsalád Istenhez fohászkodva azért állíttatott egy szép kõkeresztet, hogy az elsõ világháborúba elvitt két fiuk épségben hazatérjen. Kisebb sérüléseket leszámítva a két fiú épségben tért haza a háborúból.
13. Az apátsági templom jobb oldali harangtorony bejárati falán elhelyezett kereszt. Elhelyezték 1919-ben.
14. Az apátság folyosóján elhelyezett kereszt 1919, 1990.
15. A kereszt a felső temetőben található. Ájtatos alapítványát a hívek már 1907-ben létrehozták 275 koronás tőkével, a kereszt felállításához szükséges pénz azonban csak 1926-ra gyűlt össze. A kereszt Ádámi János zirci kőfaragó munkája. Felirata: Szent és üdvösséges gondolat a megholtakért imádkozni 1926. A keresztet 1986-ban egy nagy vihar ledöntötte, helyreállítására a hívek összefogásával, helyi vállalatok segítségével került sor.
16. A kereszt Bittmann János kőfaragó munkája, az alsó temetőben látható. 1935-ben a zirci gazdaközösség állíttatta. Felirata: Isten dicsőségére és a szenvedő lelkek tiszteletére 1935.
17. Az apátsági sírkert főkeresztjét 1990-ben Liska Szilveszter atya állíttatta. Feszülete a feltámadó Krisztust ábrázolja.
18. Deutsch Mór sírköve az Izraelita temetőben, a II. világháború után állíttatták.
19. Wittmann János állított keresztet a mai Reguly utcában, a keresztkút környékén.
20. Eszlinger János állított keresztet az Új utcában (mai Kálvária utca).
Gratulálok a kiváló szálláshoz és az ízléses, jól felépített honlaphoz! Mészáros László
Köszönjük szépen!